Egy fiatal magyar lány a gimnáziumában bemutatja a Karma nevű
számítógépes programot, amit az amerikai kormány Információs
Tudatosság Hivatala (IAO) észlel és veszélyesnek ítél a közösségi
oldalakkal való kapcsolata miatt. Kiderül, hogy a veszélyt inkább az
jelenti, hogy egy amerikai számítógéphez is automatikusan kapcsolódik.
Krisztinát és barátját egy ösztöndíj ürügyén Amerikába hívják, hogy a
lány különleges képességeivel egy régebb óta tartó kutatásban vegyen
részt, azonban úgy tűnik, az irányítás kicsúszik a hivatal kezéből.
Ez alatt egy dél-koreai diák egyre furcsább és szélsőségesebb viselkedése több tanárt és professzort aggaszt, mégsem állítják le a fiút.
A két dolog szoros kapcsolata azonban csak túlkésőn válik egyértelművé, ezért nem sikerül megakadályozni a hírekből is ismert tragédiát.
A cselekmény röviden
Idézetek
A társaságból talán Roland érezte legkellemetlenebbül magát.
- Prof, ez így totális csőd. Krisztina sehol nem szerepel a programban, a legeldugottabb helyen vagyunk, így mi értelme van az egésznek?
- Nézd Krisztinát! Ő nem aggódik. Még ennek is a jó oldalát látja.
- Miért, mi ennek a jó oldala?
- Erről talán őt kérdezd meg. – válaszolta Camber, olyan ravasz mosollyal az arcán, mint aki sokkal többet tud, mint amennyit elárul, majd az installáció utolsó simításain dolgozó diákok felé fordult...
- Mihez fogsz most kezdeni?
- Az egyetemhez. Most tudok nekilátni igazán a tanulásnak.
- Nem egészen így értem. Tudjuk, hogy a programod fejlesztésében sokat profitáltál abból a kutatásból, amit most leállítottak. Mi lesz a programoddal? Mi ezért vagyunk itt, ez hozott ide minket. Szeretnénk, ha továbbfejlesztenéd, vagy kiadnád, valahogy közkinccsé tehetnéd, és szeretnénk ebben segíteni. Nem tudjuk, hogy pontosan min dolgoztatok, és gondolom nem is árulhatod el, de mennyiben lassítja a terveid megvalósulását, hogy most így alakult? Mi változott?...
A könyv célja nem a leleplezés, hanem a gondolkodtatás.
Úgy szerkesztettem és alakítottam a történet szálait, hogy miközben olvasod, minden fejezetnél megfogalmazódjon benned egy olyan kérdés, ami életed jelenlegi szakaszában fontos neked, és a könyv végére érve meg is kapj egy választ. Egy lehetséges választ, amit tovább gondolva, vagy a könyvet újra olvasva újabb kérdések fogalmazódnak meg majd benned és pontosabb válaszokat kaphatsz.
Minden fejezet újabb és újabb kérdések megfogalmazására ösztönöz, függően attól, hogy jelenleg mit tartasz fontosnak, és az életed milyen szakaszában vagy. A karriered foglalkoztat, az ország gazdasági ügyei, vagy inkább párkapcsolat, esetleg filozofikusabb hangulatban vagy?
Találkozni fogsz a könyvben lezáratlan történettel, amire a médiában és a neten különböző folytatásokat találhatsz, és találkozni fogsz olyan támpontokkal, amik remélhetőleg segítenek eldönteni, hogy számodra melyik befejezés lehet az igaz. Ugyanakkor te is ismersz olyan legendákat, amelyek kísértetiesen összecsengenek. Célom, hogy magadtól jöjjél rá, hogy miért.
Ajánlások
- Mihez fogsz most kezdeni?
- Az egyetemhez. Most tudok nekilátni igazán a tanulásnak.
- Nem egészen így értem. Tudjuk, hogy a programod fejlesztésében sokat profitáltál abból a kutatásból, amit most leállítottak. Mi lesz a programoddal? Mi ezért vagyunk itt, ez hozott ide minket. Szeretnénk, ha továbbfejlesztenéd, vagy kiadnád, valahogy közkinccsé tehetnéd, és szeretnénk ebben segíteni. Nem tudjuk, hogy pontosan min dolgoztatok, és gondolom nem is árulhatod el, de mennyiben lassítja a terveid megvalósulását, hogy most így alakult? Mi változott? Mi a célod? Szeretnénk részesei lenni annak, amin dolgozol, vagy a jövőben dolgozni fogsz. Én szívesen tanulnék tőled, és azt hiszem ezt a többiek nevében is mondhatom. Ahogy hétről hétre itt összejövünk, bennem kezd kialakulni egy világkép és ez nekem jó. Ha tudok valamit tenni azért, hogy másoknak is segítsünk megérteni dolgokat, összefüggéseket, szívesen megteszem, csak mondd meg hogyan!
- Rendben. Meg fogom mondani. Neked még ma megmondom, mert te már fel vagy készülve rá.
- Krisztina, kérlek nekem is adj feladatot – szólt Sándor.
- Igen Krisztina, be kell látnod, hogy ez az egész társaság a te irányításodra, tanításodra vár – hajolt oda hozzá tálcával a kezében a Poor Billy's tulajdonosa, majd hozzá tette – még én is.
- Rendben – adta meg magát Krisztina – Emlékeztek a pápa levelére, amiben az egyensúly törvényéről írt?
- Igen – válaszolták többen is.
- Amiről a pápa írt, az valós veszély. Az ellenpont, vagyis az a személy, aki velem egy időben, a Föld másik oldalán született, létezik és aktív. Ha úgy érzitek, hogy a jó oldalon álltok, akkor a Karma programhoz kapcsolódó fórumokon böngésszétek a hozzászólásokat, keressétek azokat, akik ellenséges hangvételben írnak hozzászólásokat! A fórumokon keresztül segítsetek minél nagyobb nyilvánosságot adni a programnak. Nem reklámozhatjuk, nem fordulhatunk vele a médiához, és nem adhatjuk ki. Azt azonban senki nem tilthatja meg, hogy nyilvános fórumokon a véleményeteket elmondjátok, vagy elolvassátok másokét. Jelezzétek, ha találtok olyan hozzászólásokat, csoportot, vagy hangadót, aki a programunk ellen, vagy ellenem igyekszik hangolni az embereket!
- Számíthatsz ránk. – mondta Tibor, majd hozzá tette: - mi lenne, ha indítanánk egy saját fórumot? Ha mindannyian ezen fórumoznánk, gyorsan fel tudnánk futtatni annyira, hogy aki a negatív véleményét hangoztatni akarja, az mindenképpen beleszaladjon.
- Szerintem jó ötlet – vágta rá John – én vállalom az oldal kinézetének a megtervezését.
- Nagyszerű, saját rajongói oldal, ez a beszéd – lelkendeztek a többiek.
Krisztina elégedetten mosolygott. Mióta Tibor és barátai megérkeztek, ez volt a célja, de természetesen nem kérhette, hogy rajongjanak érte, és készítsenek egy honlapot a tiszteletére.
A téma vallási, filozófiai része közel áll hozzám, és elég sok háttérinformációval rendelkezem ahhoz, hogy megértsem az itt olvasottakat, a technikai, matematikai újdonságok feldolgozásához pedig hihetetlen segítséget adott a könnyed, elbeszélő stílus, a szabatos, gördülékeny fogalmazás, amely az új információkat is jól befogadhatóvá tette.
Bevallom gondban vagyok, nehéz a kötetről úgy írni, hogy ne áruljak el semmit, amivel megfosztanám az olvasót a felfedezés örömétől . . .
Bogár Erika